Sinyé ro mult áve dăgînd sî nyimik nu o kăpătát

Udátă or ávut sî cîgányi on királ -dábá numá nu multă dobă, dá tot or ávut.Áku ásztá oj părî.

Mirzse udátă băjásu ákásză. Sî famé áve,sî frigusá szăráku. Áfelă nyágră napcsé o foszt,dă nu áflá ákásză. Sî jákă-májká me!-o kăzut în ápă pîn lá mirzsuk! Kum sză învărkulye ákulo,má pîn lá gît ăjrá în csină,áprápé o foszt sză plyisznyászkă. Udátă numá on bătîrnuc ku păr álb jákă ákulo o kirilit,sî l-o întribát pă cîgán.

- Na,cîgán,ci-j frig?

- Dá,mi-j frig,domnu-m.

- Sî ci-j famé,cîgán?

- Dá sî mi-j famé,donu-m-zîse cîgánu.

- Na sé áj dăgînd máj bényé?-o întribát bătîrnucu ku păr álb-Kăldură o mănkáré?

Áve firé cîgánu:

- Szlănyină ás frizsé máj bényé,domnu-m-zîse.

Gîngye,o áve sî kăldură,sîkáldurá,si mánkáre.

- Bényé,fá áje-zise omucu ku pár álb,ká-áhuz-jél ájrá Dimizio!

Na, kă inká nis kă nu o zîsz pă gurá-j, má áfáră ăjrá dîn ápă, frizse szlănyiná, sză înkălze sî sz-o szăturát. Sz-o ujtát pă jél omucu. Vigye séfel flămînd mănká szlănyiná,sî séfel frigosz sză înkălze lá fok-ro l-o ápukát milá. O întribát:

- Na, cîgán, sé áj dăgînd máj?

- Jaj, domnu-m-zîse cîgánu-, ásá ás fi găzdák máré, sinyé lukră pă pămînturj!

- Na, dă sză fij áje!

Kit o zîsz,má álá ăjrá:má gazdák máré o foszt dîn cîgán.

Na, daăzuă o mérsz járă bătîrnîsku,sză vádă, sé fásé cîgánu.

- Kum jescs,cîgán?Ci-j drág sză fij găzdák máré,sinyé lukră ku pămînt?

- Á, mi-j ură.Scsij,sé ám dăgînd sză fju?Királ!

Nis kă nu o zîsz?: Má királ o foszt cîgánu. Lá daăzuă járă o vinyit bătîrnîsku:

- Na cîgán,séfel ăj ásztá kuszt? Séfel ăj dă királ sză fij?

- Á, ásztá nu pă mult cî-zîse cîgánu-scsij,sé ás fi,urtáku mnyo?

- Na, sé?

- Dimizo!

- Dimizooo?- întribát Dimizou-Na, átuns sză csé dukă vîntu înnápoly în bulbakă!

Cîgánu sz-o áflát járă pîn lá gît in bulbakă,dă hungyé o vinyit.Na, véz?Ásztá ásá ăj:kîndă ro mult ăj lu sinyivá,átuns máj sî máj mult îj trăbuj,sî jákătă nu rămînyé nyimik.

Aki túl sokat akart és semmit sem kapott

Egyszer a cigányoknak is volt királyuk-no,csak egészen kis ideig,de mégis volt.Erröl fogok most mesélni.

Ment egyszer a cigány hazafelé. Éhes is volt,meg fázott is szegény. Olyan sötét éjszaka volt,hogy nem talált haza. Aztán-szentanyám!-beleesett a vízbe derékig!

Ahogy ott vergődött,már nyakig volt a sárban,majd belefúlt. Egyszer csak ott termett egy hófehér hajú,kis öregember,és megkérdezte a cigányt:

- Na,cigány,fázol?

- Hát bizony fázok,kedves uram!

- Meg éhes is vagy,cigány?

- Bizony,éhes vagyok,aranyos uram - mondta a cigány.

- Na, mit szeretnél jobban?- kérdi a hófehér hajú öregember - Enni vagy melegedni?

Okos volt a cigány:

- Szalonnát szeretnék sütni,jó uram - mondta.

Gondolta,hogy akkor melegedik is,meg jól is lakik.

- Jól van,cigány,csináld akkor - mondta a hófehér hajú öregember,mert ö volt a Jóisten.

Még ki se mondta,már kinn is volt a cigány a vízből, sütötte a szalonnát,melegedett és jóllakott. Nézte közben az öregember. Látta, milyen éhesen eszi a cigány a szalonnát, meg milyen fagyosan melegszik-megsajnálta nagyon. Megkérdezte:

- Na,cigány,mit szeretnél még?

- Jaj,uram - mondta a cigány - szeretnék nagygazda lenni, aki a földeken dolgozik.

- No,legyél akkor nagygazda!

Alig hogy kimondta, meg is lett:nagygazda lett a cigány.

Másnap megint megy az öregember,hogy megnézze,mit csinál a cigány.

- Hogy vagy,cigány? Szeretsz-e még nagygazda lenni,és földet művelni?

- Á, unalmas ez. Tudod, mi szeretnék lenni? Király!

Ki se mondta jóformán:királlyá változott a cigány.

Másnap megint megy az öregember:

- Na, cigány, milyen a sorod? Milyen királynak lenni?

- Á, ezt sem tartom sokra - mondta a cigány. - Tudod, pajtás, mi szeretnék lenni?

- Na,micsoda?

- Isten!

- Isteeen? - kérdezte maga az Isten.- Na, akkor mars vissza a pocsolyába!

A cigány ismét nyakig volt a pocsolyában, ahonnan jött.

Na, látod? Ez így van: amikor valakinek túl sok van, akkor újra és újra még több kell neki, de végül semmi sem marad.