Csipp, csirip, csöpp!
Csöpög agyamba
Anna hangja -,
hiába inti csendre,
hiába szól az anyja.
Csipog, csacsog,
megtelik hangjával
a kocsi:
szentjánosbogárkafény-szeme
cikkan -,
hangja
locsi,
pocsi.
Kiscsikó-trappban
rohan velünk a vonat:
virágba borult
bodzabokor sora
mellettünk
visszafelé tolat.
Minden bokorra egy-egy
Anna-örömhang zuhan:
apa, apa..!
milyen sok virágbokor-dunnahuzat..!
Gondolatban
bokorról bokorra szökken,
mint a madár -,
így kóstolgatja,
most ízleli
a virágba borult
tenyérnyi Hazát.