Soha nem értem meg a világot.
Miért szakítják le az emberek
                  a virágot?

Mi az, ami az életet megszépíti,
Ha nem tudjuk mi az,
                  mi vérig sérti?

Soh anem értem meg a világot,
Nem értem, hogy ki mikor
                  mit látott.

Miért vannak Istenek?
És miért van az, hogy sokszor
                  nincsenek?

Soha nem értem meg a világot,
Miért vannak fűk, fák és virágok?

Miért vagyunk mi, ha csak
                  vagyunk,
Mondja meg valaki,
                  mit is akarunk?

Soha nem értem mega világot,
Mit jelent a szó, hogy világot?
Mi ez tulajdonképpen?
Egy sejtelem a véletlenségben?


Soha nem értem meg,
                  de nem is akarom.
Úgy halok meg,
                  hogy nem is akarom.
Úgy születünk akár a véletlenek,
Ezért maradunk Istenhez képest
éretlenek. Soha nem értem meg se
                  magam,
                  se mást.

Kívánni nem érdemes,
                  úgy sem lesz más.
Rohanni felesleges,
                  már úgyis elkéstünk,
Az élet csak sétál, mégis jóval
                  előttünk jár...